Alsóörs SE: Csoknyai, Maár 4, Majdanics 4, Rideg 2, Végh A., Farkas, Wilhelm 2, Koronczai 5, Fehér, Baltai, Csiszár P, Végh B. 8, Csiszár G. 

Tapolca VSE: KOSÁRSZKI, Bonyhádi 3, Ehmann 3, Szedlák 4, MÁRKUS 4, BAK 8, Ángyán.

Cserék: Söptei, Szente Sz 3, Zeitler D., Vincze, Vers, Szombathelyi.

Ellentétes félidőket játszottak a csapatok. Az első félidőben látottak alapján nem hiszem, hogy bárki is nagyban fogadott volna az Alsóörsre, pedig a végén a Tapolca örülhetett a döntetlennek, annak ellenére, hogy volt hét gól is a különbség.

Érthetetlen, hogy az első félidőben hat gólos állásnál miért állt vissza a Tapolca. Ekkor kellett volna megtörni az Alsóörs ellenállását annyira, hogy onnan már ne legyen visszaút.

A második félidő közepén három technikai hiba, rosszkor jött kiállítás, és egyenlő lett az állás. Talán késői volt az időkérés is, mert még 2-3 gólos előnynél talán segített volna, itt azonban már nem.

Az addig jól működő védekezés és támadás is csődöt mondott, semmi nem jött be...

A döntetlennek végül is mi örülhettünk, mert az utolsó pillanatban sikerült begyötörni a labdát a Hazaiak kapujába.

Pozitívan nézve a dolgot: elvettünk egy pontot idegenben, és már van annyi pontunk, mint az ősszel a végén.

Reálisan pedig megint elvesztettük a 2 pontot, hagytuk a győzelmet kicsúszni a kezünk közül.