Tapolca VSE: Söptei, Bak 5, Zeitler D. 5, Virág 6, Vers, Mogyorósi 1, Karácsony 1. 

Cserék: Szente K., Bonyhádi 7 (1), Hegedüs 1, Vincze 1, Szombathelyi. 

Szentgotthárdi KK: Mezei, Hertelendy 11 (2), Weidl, Páli, Jászberényi 2, Murányi, Mákos M., Mákos P. 4, Szakács 2, Bonti 5, Huszár 1, Katona 4, Viniczay, Varró.

A hazai csapat érthetetlen módon, fáradtnak és enerváltnak tűnt. A listavezető Gotthárd pörgött, és a jól begyakorolt keresztmozgásos támadójátékát eredményesen alkalmazta. A végére sikerült kicsit felpörögnie a csapatunknak, azonban már az egyenlítésre vagy a győzelem megszerzésére nem maradt idő. 

Borzalmas játékvezetés. Nem azért, mert elfújták a meccset, hanem mert össze-vissza fújtak, alapvető szabályokat nem jól alkalmaztak, ezzel fölöslegesen idegesítve a játékosokat és a nézőket egyaránt.

És ezért még fizetnünk is kell...